8.A földön kívüliek: minél többet tudtam meg, annál több lett a rejtély

 

8.1. Hogyan lehetséges, hogy az ufó téma ennyire háttérbe szorult?

 

Az ufókkal kapcsolatos igazság feltárására is igaz, hogy akkor  tudtam a velük kapcsolatos kérdéseimmel a holtpontról elmozdulni, amikor  kellő szabadidő és internet hozzáférés birtokában rávethettem magamat a szisztematikus, kereső segítségével történő kutatásra. Nem lehetett panaszom, anyag volt bőven,  ami megkönnyítette a dolgomat, ugyanakkor   az egész téma annyi hihetetlennek tűnő, bizarr információt  hozott felszínre, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre kellett ásni és igen sokféle, korábban nem is gyanított összefüggésre kiterjeszteni a kutatást. Ennek a témának a tárgyalásánál is úgy járok el, mint a spiritiszta üléseken történt valóban hihetetlen jelenségek  leírásakor:  itt sem foglalkozom azzal, hogy az ufók létezését vagy az eltérítettek történeteinek igazságtartalmát bizonygassam, hiszen amikor tömeges jelenségről van szó, akkor a bizonyíték éppen a jelenség tömegessége. Még amikor az első ufó könyvekkel ismerkedtem, akkor sem kételkedtem az azokban leírt esetek és megfigyelések igazságában, hiszen akkoriban „leltároztam” a paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségeket és az ufó jelenségek sem voltak kevésbé hihetetlenek, mint mondjuk a  materializációk vagy a médiumitás . Az ufó témák mélyebb tanulmányozása során egyre inkább arra a megdöbbentő és számomra egyértelmű felismerésre jutottam, hogy ez a Föld legjelentősebb, legaktuálisabb problémája, miközben a felszínen szinte semmi nem látszik ebből: az élet lényegében úgy folyik, mint azelőtt. Minden pozitív és negatív változásnak, az emberiséggel, országokkal, kisebb-nagyobb embercsoportokkal és egyénekkel történő  eseményeknek –jóknak és rosszaknak -  látszólag természeti, társadalmi, gazdasági, politikai vagy az emberi pszichében rejlő okai vannak, amelyeket meggyőző módon le lehet vezetni azok előzményeiből. Ez azonban csak azoknak tűnik így, akik ufó ügyekben teljesen tájékozatlanok és akik nem gondolkodnak el bizonyos „hogyan lehet az” kérdéseken. Ha  csak könyvekből és magazinokból vagy a médiából próbálunk tájékozódni az ufókat vagy földönkívüli látogatókat érintő témákról, akkor csak egyes érdekes, szokatlan és nem túl gyakorinak gondolt esetek, bizonyítékok, lényegében töredékes, összefüggéseikből kiragadott információk alapján alakíthatjuk ki a témához való viszonyulásunkat. Az ufó kutatók, szakértők, tudósok véleménye nem hogy eligazítást nem ad, de még inkább összezavarja az embereket a tekintetben, hogy mit is gondoljanak az egész ügyről. Az egész ufó téma besorolódott a többi olyan jelenség közé, amelyekhez való viszonyulást a létezésében való hit oldaláról közelíti meg a közvélemény. (hisz-e Ön a szellemekben vagy az ufókban?). Ha töredékes is az információ, de hiány nincs belőle: nem az információhiány akadályozza (legalábbis az angolul olvasni tudók számára) az embereket, hogy  kedvük szerint tájékozódhassanak és megpróbálják összerakni a puzzle-t. Az ufó témákkal foglalkozó könyvek között csak kevés az olyan, amely átfogóan, jelentőségének megfelelően tárgyalja a témát. A részletekből internetes kutatás nélkül valóban  nem könnyű átlátni az ufó jelenségeket. Az interneten való tájékozódás után azonban az ember ráébred arra, mennyire sok  embernek volt ufó megfigyelése vagy valamilyen kapcsolata földön kívüli lényekkel, mennyire sokan megbarátkoztak már ezzel a ténnyel, hogy milyen bőséges és sokoldalú információ áll rendelkezésre, és mennyire benne van a köztudatban, hogy földön kívüli űrhajók egyenként és csapatostul jönnek-mennek, az idegen jövevények sok esetben  köztünk járnak-kelnek. Ezek után  nem győztem csodálkozni, mi lehet az oka annak, hogy egy ilyen  valóban szenzációs témára a média nem harap rá és az emberek többségét a téma közel sem  foglalkoztatja olyan mértékben, amilyenre súlya, fontossága és érdekessége alapján következtetni lehetne. A földön kívüliekkel kapcsolatos  érdeklődés  hullámzik: hol felcsap, hol elcsendesedik, az utóbbi években határozottan az elcsendesedés érzékelhető. Mi lehet ennek az oka?  Miért csappant meg az érdeklődés az utóbbi években? Talán kevesebb lett az ufó megfigyelés? Az adatok arra utalnak, hogy bár van egy rövidtávú hullámzás a megfigyelések számában, de egészében nem beszélhetünk csökkenő tendenciáról, éppen ellenkezőleg. A másik lehetséges ok, hogy  a médiák manipulálják az emberek ezirányú érdeklődését, bár nehezen elképzelhető, hogy jószántukból és önként teszik ezt. A médiákra nem jellemző, hogy  lemondanának egy ilyen érdekes, sőt szenzációs esetekben bővelkedő téma részletes, sokoldalú bemutatásáról, az érdeklődés fenntartásáról.  Ha mégis így van, felmerül a kérdés, hogy miért és milyen indíttatásból vagy kiknek a nyomása alatt teszik ezt? Mert tény, hogy a média ebben a kérdésben az érdekeivel szemben viselkedik. A média furcsa, közömbös hozzáállása  az ufó témákhoz azonban nem kelt feltűnést, mert időnként azért foglalkoznak vele, de hogyan? Az ufó műsorokban érdekes eseteket ismertetnek, el is játsszák mindazt, ami a tanúkkal történt, de valahogyan minden ilyen műsort elhumorizálnak, amivel kétségbe vonják a bemutatott tanú, eset vagy megfigyelés hitelességét.   Nem közvetlenül teszik ezt, de valamiképpen minden ufós műsornak az a végkicsengése, hogy az adott esetben lehet hogy ufó vagy földön kívüli szerepelt, de nem biztos…Tehát meg kell kérdezni egy szakértőt, hogy az adott eset összefüggésbe hozható-e földön kívüli látogatókkal? Aztán megszólaltatnak tudósokat és szakértőket, akik abban nyilatkoznak, hogy szerintük elképzelhető-e, hogy az adott esetek úgy történtek, ahogyan azt a szemtanúk állítják. Legtöbbször nem tartják elképzelhetőnek. Erősítgetik, milyen okai lehetnek, hogy azok az emberek rengeteg más emberrel egyetemben ufókról képzelegnek. A nézők-hallgatók pedig arra vannak szocializálva, hogy a szakértőknek hinni kell, mert tudományos képzettségük és gondolkodásuk a véleményüket autentikussá teszi. Csaknem minden ufókról szóló tv műsornak ez a forgatókönyve. A cáfoló vagy kételyének hangot adó un. tudós szakértőké a végső szó. Csakhogy nem egy-egy esetet kellene ismertetni, hanem azt, hogy adott időszak alatt hány bejelentés volt, ezeknek melyek a közös illetve eltérő vonásai stb. és akkor nevetségessé válna minden olyan szakértői vélemény, amely a jelenség lehetetlenségére hivatkozva az egész ufó jelenséget tagadja és a tanúkat nevetségessé próbálja tenni. Ha a média meggyőződött róla, hogy amit bemutatott, az tényeken alapszik, akkor felesleges a tényeket nem ismerő un. szakértőket megszólaltatni. Ugyanez a forgatókönyv, amikor emberek beszámolnak arról, hogy nem az orvosi kezelés, hanem valamilyen energiakezelés vagy meditáció gyógyította meg őket az orvosok vélekedése szerint gyógyíthatatlan betegségükből,  és akkor megkérdeznek egy orvost, hogy szerinte lehetséges-e ez, amire természetesen azt nyilatkozza, hogy ez lehetetlenség.  Pedig csak arról van szó, hogy a megszólaló szakemberek tudása egyoldalú, nem rendelkeznek azzal a metafizikai tudással, amely az általuk lehetetlenségnek vélt tényeket magyarázza és nincsen tudomásuk arról, mennyi ugyanilyen vagy hasonló más eset történt.

 

Az már a kilencvenes évek elején hozzáférhető ufó irodalomból is kiderült, hogy az ufó szemtanukat  az Egyesült Államokban rejtélyes erők üldözik, fenyegetik, a média pedig megpróbálja a tanukat diszkreditálni és nevetségessé tenni, ami legtöbbször sikerrel járt. Gyanítható volt, hogy mind a média magatartása, a tanúk üldözése és nevetségessé tétele valamint az érdektelenség mesterséges fenntartása mögött valamilyen sötét titok lappang. Kezdetben (a kilencvenes évek elején) fogalmam sem volt, mi lehet az.  Nem tudtam,  miért hallgattatta el az amerikai hadsereg és a titkosszolgálat a szemtanúkat és a későbbiekben miért üldözték a tanukat.   Ez volt az egyik kérdéskör, amelyen elindulhattam:  a Roswell-i ufóbaleset és az azt követő bejelentés áradat hatására beindított kutatási projekt (1947-69), amelynek eredményeit a Kék Könyv tartalmazta, a kiértékelésre létrehozott Condon bizottság elkente. Vajon azóta mi történt  az USA-ban az ufó fronton?   Ez a kutatás nagyon sok, számomra új, mondhatnám, hogy sokkoló információt hozott a konyhára.

 

8.2. Végre nekiláthattam az ufó-téma feltérkézezéséhez

 

Ma már hozzáférhető az amerikai kormányszervek és bizonyos földön kívüli csopportok földi kapcsolatainak dokumentumai és e kapcsolatok eseményei, fázisai, a titkolózás okai és háttere, az embernek csak tudnia kell, hogy mit keres, a téma minden összefüggésére bőséges anyagok, elemzések, interjúk és a titkosítás alól felszabadított dokumentumok találhatók.  A kilencvenes évek közepétől már  elég sok információt feltettek emberek az internetre, de akkor még nem volt internet hozzáférésem, csak 2002-ben  vetettem rá magam az ufó témák kutatására, miután felhagytam a vaskos Urantia Könyv tanulmányozásával. Már ez a titokzatos reveláció is felébresztette bennem a gyanút, hogy lényegében minden olyan intelligencia, amely bármilyen értelemben különbözik a földi embertől, széles értelemben földön kívülinek tekinthető. Egyébként az Urantia Könyv létrejöttének történetét elbeszélő írásban is úgy szerepel, hogy egy földön kívüli intelligencia ajánlotta fel, hogy kérdéseket intézzenek hozzájuk. Az Urantia Könyv szerzői azonban nem említik, hogy valaha is fizikai testben lévő földön kívüliek látogatták a bolygónkat. Az Urantia Könyv után a következő forrás, amely arra inspirált, hogy kutassam az un. szellemhierarchia és az ufó irodalomban szereplő földön kívüliek közötti összefüggést, a Cassiopaea.org portál anyagainak tanulmányozása. A honlapot egy házaspár tartja fenn. Az asszony (Laura Knight) leírja, mennyi rendkívül furcsa dolog történt vele addigi élete során és a jelenben is. A kilencvenes évek elejétől egy magát Cassiopaea-nak nevező lélekcsoporttal tartott fenn szintén kérdezz-felelek kapcsolatot egy médium segítségével. Quija táblával dolgoztak, amely, mint ismeretes, eléggé nehézkes eszköz az „odaátról” érkező szövegek rögzítésére, (az eszközt lazán tartják és a kommunikáló entitás a médium kezét mozgatva a betűkből kirakja a szöveget.) Így igen rövid válaszokat adtak a nekik feltett kérdésekre. Laurával és az oda járó csoport tagjaival külön-külön és egymással összefüggésben egyaránt történtek furcsa és érthetetlen dolgok, amelyek hátterére és magyarázatára rákérdezhettek és a Cass.-k válaszoltak. Az asszony férje lengyel fizikus volt, akivel szintén furcsa és rá nézve veszélyes dolgok történtek attól az időszaktól kezdve, hogy sorsát és életét össze akarta kötni az asszonnyal. A házuk felett rendszeres volt a fekete helikopterek, furcsa, fekete repülőgépek, felbukkanása, felbukkantak az ufó megfigyeléseiket nyilvánosság elé vitt embereket gyakran felkereső rejtélyes  fekete ruhás, robotszerű  emberek (MIB), sok furcsa vegzálás, rejtélyes  betegségek, merényletszerű támadások érték őket, főként Laurát, amelyek során életük többször is veszélyben forgott. Akkor, a kilencvenes évek elején, amikor a Cassiopaea-val való munkát elkezdték, még nekik sem volt sok fogalmuk arról, mi lehet e furcsa történések hátterében. Kiderült, hogy a ház egy föld alatti bázis felett helyezkedik el, a közelben katonai támaszpont van, hogy valamennyiüket rendszeresen és gyakran eltérítik, de nem tudnak róla, hogy a csoportjukban  beépített és kívülről manipulált ügynökök vannak, hogy a csoport vitáit arról, amit üzenetként vagy válaszként kaptak, gyakran monitorozzák láthatatlan lények.  Az asszonyt a „lélekcsoport” arra buzdította, hogy amit nem ért, kutatással, utánajárással próbálja megfejteni. Laura óriási szorgalommal kutatta fel és tanulmányozta át mindazokat az anyagokat, amelyekről úgy gondolta, hogy közelebb vihetik a Cass.  rövid válaszai értelmének megfejtéséhez.. Írásaiból és az ülések dokumentálásából kiderül, még a kapott segítség ellenére is igen messze vannak a velük történt és történő rejtélyes esetek megfejtésétől, pedig hangyaszorgalommal kutatott, írt, levelezett. A Cass. üzenetek, válaszok talányossága, amelyek mélyebb értelmét csak hosszas gondolkodás, megbeszélés és kutatások eredményeképpen sikerült úgy-ahogy megfejteniük, a csoportot szinte az őrületbe kergette. A Cass. Csoport önmeghatározása is talány volt, különösen a fizikus férj számára, mivel azt mondták magukról, hogy mi ti  jövőtökből valók vagyunk. A weblapon lévő cikkek és könyvek sok mindent elárultak arról, miként folyik a lakosság vegzálása, hogyan működnek a titkosszolgálatok, mi a céljuk. Laura már pedzegette, hogy mindenhol találkozhatunk gátlástalan, lélektelen, erőszakos emberekkel, akik sokszor átlagon felüli intelligenciájukkal visszaélnek, semmiféle erkölcsi gátlásuk nincs. Ennek az embertípusnak a jellemzőit különböző forrásokból összeszedte és a Cass. célozgatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy ez az emberi mivoltából kivetkőzött, minden emberi érzést nélkülöző embertípus talán valamiféle hibrid, vagy legalábbis valamely földön kívüli, nem emberi faj génjeit hordozza. A Cass. az embereket nem a vallások által kedvelt jó-gonosz kategóriákba sorolja, hanem a magukat (STS: service to self)  a másokat(STO) szolgálókra. A harmadik dimenziós, anyagi testben élő ember a dolgok természetéből adódódóan csak magát szolgáló lehet, de a kérdés az, hol helyezkednek el az egyes egyének e skálán.  A Cassiopaea weboldalon olvasható anyagok rengeteg adattal, adalékkal gazdagították tárgyi tudásomat és a puzzle új elemeket kapott, de új kérdéseket is felvetett. A Cass. lélekcsoportból sok különböző néven bemutatkozó „egyén” jelentkezett, akik Laura kutatásaihoz is segítséget nyújtottak, amikor kérdésekkel fordult hozzájuk. A kérdezéses műfaj nekem fekszik, ha jók a kérdések. Laura kérdéseit gátolta az, hogy előre tudta, ha rámenős, „indiszkrét”, azaz egyenes kérdéseket tesz fel, vagy nem kap választ, vagy csak egy piciny segítséget kaphat, neki kell a talányos választ megfejtenie.  Így végülis én magam Laura munkájából annyit profitáltam, hogy Laura utánakutatott azoknak a kérdéseknek, amelyek engem is izgattak, a Cass. folyamatosan minősítette, hogy jó úton jár-e Laura gondolkodása és következtetései.  Mivel Laura minden ilyen párbeszédet dokumentált, így ezen keresztül sok érdekes adalékkal ismerkedhettem meg. Persze ennek során ezernyi saját kérdésem is támadt.  A Cass. előtt  már találtam olyan  channelingeket, amelyekben földön kívüliek beszéltek arról, hogy honnan és miért evakuálódtak ide a Földre,  de ezeket csak a puzzle elemeinek tekintettem, amelyek várják, hogy megtaláljam a helyüket a nagy kirakós játékban.

     

Már nem tudom, hogyan találtam rá a Kozmikus Tudat Kommunikációi (CAC) elnevezésű csoportra, de nagyon örültem neki, mert ugyanazokkal a témákkal foglalkoztak, mint a Cass. Csoport,  a kérdezők köre azonban sokkal nagyobb volt és a „fordító” közvetítésével legtöbbször világos, egyértelmű válaszok érkeztek a Kozmikus Tudattól, amely magát nem entitásként, hanem egy isteni tudatszintként definiálta. A KT-t „interjúvoló” szervezetnek tekintélyes múltja volt akkor, amikor rátaláltam, már  harminc év óta válaszolt a rejtelmes hírekre és jelenségekre vonatkozó kérdésekre. Amikor mindent elolvastam, amit a honapukra feltettek(cosmicawareness.org), kiválasztottam és megrendeltem a témakatalógus alapján rengeteg korábbi kiadványukat, amelyek engem különösen érdeklő kérdésekkel foglalkoztak. Ez a puzzle kirakásához nagy segítségnek bizonyult.  Kiderült, hogy a KT már a nyolcvanas évek végétől  kérdésekre válaszolva egyre több tényt és korábban titkosan kezelt összefüggést világított meg a földön kívüliekről és azok földi kapcsolatáról és tevékenységéről, bár néhányszor  megtagadta a válaszadást arra hivatkozva, hogy a kérdés az amerikai kormány által titkosan kezelt ügyeit érinti és ezért nem tárhat fel olyan információkat, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a vele dolgozó embereket (és az olvasókat). A kilencvenes évek elején azonban már egyre több megdöbbentő információt adott arról, milyen tevékenységeket folytattak a múltban és folytatnak a jelenben nálunk itt a Földön és más csillagrendszerek bolygóin egyes földön kívüli csoportok. A kiadvány amerikai olvasóit is hideg zuhanyként érték a leleplezések és  sokan lemondták a kiadványt, mert úgy gondolták, hogy a KT megtéveszti és félrevezeti őket. A KT közléseinek tanulmányozásának köszönhetően már célirányosan kutathattam, mert engem őszintén szólva még 2002-ben is váratlanul érintettek ezek a közlések, egy részüket el sem akartam hinni, ezért mindennek utána akartam keresni. Nos,  tengernyi anyagot találtam minden, a KT által a kilencvenes években leleplezett, számomra  hihetetlennek tűnt kérdésben. (emberek tömeges eltérítése genetikai kísérletezés és orvosi vizsgálódások céljából, vagy testükből kivont anyagok táplálékként való felhasználása érdekében, emberi szaporítóanyagok elvétele tenyésztési célokból, állatcsonkítások, emberek asztrális síkon való vegzálása, energiavámpírkodás, implantátumok beültetése, az emberi értékrendszer háttérből történő befolyásolása, tudatbefolyásolási kísérletek, és sok egyéb). Az internetre feltett anyagok és információk  forrását főként az amerikai kormány szolgálatában álló különféle szakemberekkel készített interjúk képezik, azoké, akik - amikor az amerikai kormány a közvélemény nyomására feloldotta a titkosítást az ufó dossziékra, - elkezdtek beszélni, interjúkat adtak a rádióban és tévében, könyveket írtak. Újságírók és ufó kutatók  gyűjtögetni kezdték az információkat az inkognitóban maradni kívánó kormány-alkalmazottaktól  és feltették az internetre a korábbi hétpecsétes titkokat. Az információknak ezt a körét aztán összeesküvés-elméleteknek minősítették azok az erők, amelyek meg akarták akadályozni, hogy a napvilágra került információk a tömegeket felébresszék. Azóta csak „conspiracy” címszó alatt találhatók meg az anyagok a keresőkben, csak a megfelelő szót kell hozzátenni, pld. az ufo szót, és máris válogathatunk a leleplező anyagokban.

 

8.3. Elképesztő információk a neten

 A kilencvenes években ismertté vált, hogy földönkívüli csoportok igen nagy számban vannak jelen a bolygónkon, kiterjedt, hatalmas föld alatti városokban élnek, sok ezer kilométeres járatok kötik össze a városokat illetve bázisokat. Ezek egy része újonnan épült és épül emberi segítséggel, más részük ősidők óta létezik. A földkéregben lévő járatokban ősidők óta éltek (jelenleg is élnek) földön kívüli fajok, amelyek ilyenformán nem is tekinthetők földön kívülieknek. Ezekkel a KT nem-igen foglakozott, mondván, hogy az új jövevények jelentik most a problémát, azokkal kell foglalkozni, de nem cáfolta azokat a hozzá intézett kérdésekbe foglalt  értesüléseket, miszerint a Föld belsejében valóban élnek részben az embereknél magasabb tudati fejlettségi szinten lévő lények, akik igen régen húzódtak le oda, másrészt degenerált, rendkívül agresszív lények. A földön kívüli látogatók sok kormánnyal vettek fel kapcsolatot, egyes egyházakkal, titkos  társaságokkal már jóval régebb óta  kapcsolatban állnak. Ezek a kapcsolatok ilyen-olyan módon tükröződnek a valláslapító írásokban és a titkos társaságok tanításaiban.  Az elmúlt hetven évben  egyre többen és egyre intenzívebben kapcsolódtak be  a földi életbe, a háttérből irányítják, befolyásolják a világ vezető politikusait, bankárait és iparmágnásait.  Az is ismertté vált, hogy a Földre települt idegen nemzetségek vagy fajok között vannak olyanok, amelyek az emberiségre nézve rendkívül veszélyes tervek végrehajtására készülődnek.  Az, hogy pontosan mi a végső valós céljuk, természetesen az interneten hozzáférhető anyagokból nem derült ki egyértelműen, azt még a földi hatalmi piramis csúcsán állóknak sem kötik az orrára. Az azonban elég egyértelmű, hogy érdekükben áll a jelenlétükkel kapcsolatos tények és valós céljaik homályban tartása, bár bizonyára más és más okokból. Az is kiderült, hogy a kapcsolatok nem szorítkoznak az un. kontaktszemélyekkel való kapcsolatteremtésre és  személyek eltérítésére, azaz űrhajóikra illetve bázisaikra hurcolására, hanem rendszeres együttműködés folyik a föld alatti bázisokon és azokon kívül is az egyes kormányszervezetek és az idegenek között  titkos megállapodások alapján.  Ennek az együttműködésnek a céljaira és részleteire vonatkozóan igen sok információ (és bizonyára sok dezinformáció is)  napvilágra került. Visszatekintve a Roswell-i ufó baleset óta eltelt idő történetére, rejtély volt legalábbis a számomra, hogy miképpen lehetett a földön kívüliek tömeges beszivárgását úgy konspirálni, hogy ennyi évtized elmúltával  a közvélemény egyik fele még mindig nem hiszi el, hogy az idegenek köztünk vannak, a másik fele elhiszi vagy tudja ugyan, de nem különösebben érdekli a dolog. Miképpen lehetett azt elérni, hogy emberek tíz és százezreit térítik el több-kevesebb rendszerességgel, és  bár sokszor vannak erről emlékeik, és a jeleit, nyomait is látják, mégsem beszélnek róla, sőt legtöbben nem is kívánnak többet tudni erről a dologról. Ez is olyan kérdés volt, amelyben érdemes volt elmélyedni, mert a válasz kutatása során sok mindenre fény derült azzal kapcsolatban,  hogyan lehet egyének és tömegek gondolkodását, magatartását, reakcióit bizonyos irányba terelni, úgy befolyásolni, hogy csak az anyagi világ dolgai foglalkoztassák őket, csak a mának éljenek, jövőjük alakítását pedig azokra bízzák, akik folyamatosan manipulálják őket, ne keressék a dolgok mélyebb okait és összefüggéseit, és elfogadják azt a dogmát, hogy az erős hit megvédi őket minden rossztól.

 

Amikor a titkos üzelmekre, az állampolgárok nagy tömegeit érintő  titkos projektekre, agykontroll és tömeges tudatállapot befolyásolást előidéző kísérletekre, a különböző titkos fegyverekre, a földön kívüliekkel kötött megállapodásokra fény derül, az amerikai kormány úgy tesz, mintha ezeket a tevékenységeket nemzetbiztonsági érdekből folytatták volna, de demokratikus országról lévén szó, a közvélemény nyomására beszüntetné. Mivel azonban ezeket a tevékenységeket a rendkívül magas titkossági fokozat miatt még az elnök és kormány sem képesek ellenőrizni, így új projektnevek alatt földön kívüliek részvételével, irányítása alatt vagy segítségével folyó titkos tevékenységek zavartalanul tovább folynak. A baráti földönkívüliek is rejtetten kénytelenek működni, mert lelepleződésük veszélynek tehetné ki őket és a velük együttműködő embereket, akik értékes segítséget nyújtanak egy-egy kárelhárító akcióban. A tömegesen beszivárgó, titkos akciókra készülődő csoportoknak pedig elemi érdekük, hogy előkészületeik, akcióik titokban maradjanak legalább addig, amíg a nyilvánosságra kerülés veszélyeztethetné terveik sikeres végrehajtását. Több-féle galaktikai szövetség állítja magáról, hogy csak a Föld megmentése, az emberiség felelőtlensége miatt fenyegető veszélyek kivédése, semlegesítése  a céljuk. Ez még hihető is lehetne,  de mondani mindent lehet…Ha emberek megkérdezik, miért nem mutatkoznak meg a nagyközönség számára, azt válaszolják általában, hogy az emberiség még nincs erre felkészülve és nem szeretnének riadalmat és pánikot kelteni.  Amikor időről időre a jelenlétük jelei (űrhajóik mozgása, állatcsonkítások, gabonakörök, eltérítettek beszámolói, a beléjük ültetett implantátumok felfedezése, fénygömbök megjelenése a digitális fényképeken stb.) annyira tömegessé váltak, hogy már nem lehetett ezek nyilvánosságra kerülését megakadályozni,  taktikát váltottak: sugallásaik hatására olyan sci-fi filmek készültek, amelyek meglehetős pontossággal ábrázolják az űrháborúkat, az emberek és az űrlények harcát, az űrutazás technikai megvalósítását, a dimenziós és időutazást, a jövő technikáját. Fikciónak van beállítva a valóság… Az ifjúság úgy szokott hozzá a gyíkszerű szörnyekhez és űrfigurákhoz, a csillagháború látványaihoz, ahhoz a gondolathoz, hogy ezzel a technikával könnyedén elpusztítatható vagy éppen leigázható egy bolygó, hogy talán már nem is csodálkoznának és pánikot sem keltene, ha megjelennének a nyílt színen. Talán ennek a taktikának is köszönhető, hogy az emberek fejében összekevedik a sci-fi a valósággal, illetve a sci-finek köszönhetően megszokták a témát, az ufó megfigyelések már nem tűnnek olyan nagy szenzációnak, ezért már érdeklődést sem váltanak ki. Az akciófilmek képezik a másik olyan kategóriát, amely annál fogva, hogy filmekről van szó, fikciónak gondolható, valójában nem az, hanem a színtiszta valóság:  a  titkosszolgálatok hihetetlen technikai felszereltsége, az, hogy lehetetlen elrejtőzni előle, hogy a szervezet képes mindenen és mindenkin keresztülgázolni, hogy semmi és senki nem tartja vissza őket a legerőszakosabb és legbrutálisabb leszámolásoktól, likvidálásoktól illetve megoldásoktól,  hogy összemosódik, jó vagy gonosz ügyet szolgálnak-e és hogy az ügynökök minden áron teljesítik a rájuk bízott feladatot, nem kérdeznek és nincsenek etikai skrupulusaik, -mindez történetbe ágyazva fikciónak tűnik. A sci-fi és az akciófilmek nézői nemcsak hogy nem gondolkodnak el azon a lehetőségen, hogy a filmeken talán jövőbeli saját életüket látják, de ez a gondolat a többségének meg sem fordul a fejében. Az emberek egy része „nem hisz  az ufókban”, a másik része észrevétlenül hozzászokik a látványhoz és a filmek és játékok sugallta világhoz: az erőszakhoz, az olyan akciókhoz, amelyeknek kimenetelétől egész bolygók vagy éppenséggel konkrétan a Föld fennmaradása múlik, a fantasztikus hatású sugárfegyverekkel vívott háborúkhoz, a gyíkszerű földön kívüli szörnyekhez., stb. Olyan technikákat állítanak be fikcióként, amelyek már léteznek és amelyeket más használnak a lakossággal szemben. Az emberek tömeges megfigyelésére már most is hihetetlen technikák állnak rendelkezésére. És nemcsak a figyelésükre, hanem gondolataik ellenőrzésére és befolyásolására is.  Ezek között  már bőségesen vannak mágikus, valóban sci-fi –nek gondolható eszközök és módszerek, ezek között gyaníthatóan nem kevés a földön kívüliek segítségével és az ő céljaik támogatására  létrehozott eszköz és módszer.  Erről legátfogóbban  dr. Begich-Roderick: Földfelkelte c. könyvében olvashatunk valóban megdöbbentő és meglehetősen félelmetes összefoglalót. E könyv  kiadása  önmagában véve is bátor vállalkozás volt,  bár ebben meg sincs említve, hogy e technikák alkalmazását a háttérből esetleg földön kívüli látogatók szorgalmazzák és segítik. E könyv szörnyű és ijesztő tényeket tartalmaz az amerikai katonai fejlesztési elgondolásokról és a már megvalósult technikákról és eszközökről..

 

8.4. Hogyan lehet mindezt titokban tartani?

 

Emberek eltérítéséről (abduction)  már a kilencvenes évek elején-közepén publikálásra került jó néhány beszámoló.  A tanuk éber állapotban, emlékeikre hagyatkozó beszámolója vagy hipnózisban feltörő emlékei az eltérítésekről  és minden olyan jelenség, ami a földönkívüliek látogatásával hozható összefüggésbe, kezdetben reménytelenül kusza és érthetetlen elemeket tartalmazott, amelyekkel egyszerűen nem tudtam mit kezdeni. Maguk az eltérítettek is, amikor hipnózisban visszaemlékeztek arra, mi történt vagy mit tettek velük, gyakran mondták zavartan, hogy hiszen ennek az egésznek semmi értelme sincs. Más szóval nem tudták ésszel felfogni, mivel magyarázzák, ami velük történt. Ezeket az elemeket és megfejtésüket egészen vázlatosan foglalom itt össze, mert  az általam összegyűjtött anyagok részletesebb ismertetése több könyvet tölthetne be, ráadásul egy-egy résztémáról már igen sok jó könyvet írtak. (Sajnálatos módon – valószínűleg az érdeklődés csökkenése miatt az utóbbi tíz évben nem túl sok valóban jó új könyvet adtak ki Magyarországon, de amerikai szerzők könyveiből igen nagy a választék). Az én célom egy idő után már nem az újabb és újabb történetek gyűjtése volt, mert akárhányat olvastam, nem vittek közelebb a rejtélyek megfejtéséhez. Ehhez  számos olyan mellékvágánynak tűnő témát kellett feltérképezni, amelyről csak menetközben derült ki, hogy nagyon is köze van a földön kívüliekhez. E kalandozások során egyre világosabbá váltak olyan rejtett nagy összefüggések is, amelyekről a kezdetben sejtelmem sem volt, majd  ezek lehetősége csak bizonytalan kérdések és gyanú formájában merült fel bennem.. Ezek az összefüggések egyáltalán nincsenek benne a köztudatban, ezért ha ezekről írok, úgy járhatok, mint a Kozmikus Tudat közléseit közreadó kis csoport, amely elveszítette tagsága jó részét, amikor a Kozmikus Tudat a korábban visszatartott információt elkezdte először óvatosan, utána már kevésbé kíméletesen közreadni .Ezért én is a fokozatosság módszerét alkalmazom., mint ahogyan én is fokozatosan, saját tempómban haladtam az egyre vadabb információk befogásában. Kezdetben csupán az  ufó történetek bizarr elemeinek megfejtésével próbálkoztam, ezek  felderítése vezetett el bizonyos mély összefüggések gyanításához, majd megismeréséhez és igazságként való elfogadásához. Meg kell hogy mondjam, senkitől sem veszem rossznéven, aki a valóban igencsak nyugtalanító, sőt félelmetes információkat elhárítja magától azzal az indokolással, hogy nem hiszi el.  Nem jó és nem célravezető reakció, de  talán érthető.  Mindenkinek szíve-joga, hogy a kellemetlen tényektől való menekülést válassza, homokba dugja a fejét, vagy  megjátssza maga és mások előtt a felvilágosult embert, aki csak a tudományban hisz. 

 

Térjünk vissza a csökkenő érdeklődés kérdésére: mi lehet ennek az oka? Lehetséges, hogy az utóbbi években  az ufó megfigyelések száma ugyan nem csökkent,  de a megfigyelések önmagukban nem keltenek túl nagy érdeklődést. De vajon a tömeges eltérítések mellett miért megy el a publikum és a média is ilyen közönyösen?  Talán a korábbinál kevesebb az un. eltérítésről szereznek tudomást az ufó-kutatók, akik az eseteknek utána néznek és feldolgozzák, megírják, publikálják azokat?   Több lehetséges ok is szóba jöhet: vagy valóban kevesebb az eltérítés, vagy  az eltérítettek nem tudnak róla, hogy eltérítik őket több-kevesebb rendszerességgel, mert az eseményeket törlik a memóriájukból vagy az eltérítés idejére kikapcsolják az éber tudatukat. Lehet még egy harmadik ok is: az eltérítettek tudatába beprogrammozzák, hogy egyrészt felejtsék el, ami velük történt és ha mégis feljönnek az emlékképek, semmiképpen sem szabad beszélniük róla.  Utánajártam: az eltérítés nem kevesebb, hanem egyre több.  Kit gyakran, kit ritkábban térítenek el, vannak családok, amelyeknél az eltérítés a második, sőt harmadik nemzedékre is kiterjed. Az eltérítés technikáját viszont olyannyira tökéletesítették, hogy az áldozatok valóban nem tudnak  arról, ami velük éjszaka történik, legalábbis reggel, mire felébrednek, memóriájukból törölve van minden emlék. Fogalmuk sincs arról, hogy  félelmeik és szorongásuk hátterében  az eltérítések alkalmával átélt szenvedések és félelmek lehetnek. Az  ufó kutatók többsége minden bizonnyal szintén az eltérítettek között van. Egyesek éppen azért lettek ufó kutatók,  mert volt valamilyen ufókkal kapcsolatos élményük, ami felkeltette érdeklődésüket. Másoknak, akiket a téma valóban izgat, az az álma, hogy legyen egyszer un. negyedik típusú találkozása, hogy  részesei vagy legalább tanúi lehessenek egy kapcsolatfelvételnek.  Sokuknak volt is ebben része, csak nem tudnak róla. Nagyon valószínűnek látszik abból, ahogyan az ufó kutatók többsége a témához viszonyul, hogy legtöbbjüket tudtukon kívül megdolgozták már, hogy  kutatásuk tárgyában csak olyan dolgokat hozzanak nyilvánosságra, amelyek  nem leplezik le a beszivárgó idegenek igazi szándékait, hanem ellenkezőleg,  jó színben tüntetik fel őket.  Miért pont az ufó kutatókat hagynák ki a megdolgozásból?  Az akciók eredményesek. Az ufó kutatók közül csak kevesen vállalják fel, hogy leleplezzék az emberiség elleni valóságos összeesküvéseket, amelyek korántsem elméletek. A baráti, segítő földön kívüli csoportok éppen ezért óvakodnak az ufó kutatóktól.  Egészen más szempontok alapján választják meg  emberi segítőtársaikat.  Az eltérített vagy kontaktszemélyek szempontjából nem könnyű a földön kívüliek szándékának a megítélése. Általánosságban el lehet mondani, hogy amikor ez nem teljesen egyértelmű, amikor kételyre okot adó jelenségekkel jár (az erőszak minden fajtája), ott gyaníthatóan nem a legjobb szándékkal történik a kapcsolat felvétel vagy -tartás.

 

A titkolózás és az eltérítések tömegessé válása, az áldozatokkal szembeni gyakori erőszak és atrocitások (fájdalmas vizsgálatok és orvosi beavatkozások,  anyagok levétele, implantátumok beültetése, gondolatsugallatokkal való zaklatás) közötti összefüggés  nem tűnt nagyon merész feltételezésnek. A történetekben az a furcsa (többek között), hogy  mind a „humanoidok” külsejére vonatkozó leírások, mind azok a történések, amelyek az eltérített emberekkel nemcsak az eltérítések alatt, hanem utána is történnek, hihetetlenül bizarrak.  Éjjel nappal hangokat hallanak a fejükben,  időnként igen furcsa helyeken találják magukat vagy olyan dolgokat látnak a környezetükben, amelyek egyszerűen nem lehetnek ott.  Teljesen éber állapotban nagy tárgyakat látnak olyan helyen, ahol röviddel azelőtt nem volt semmi és tudják, hogy a tárgynak (növénynek, állatnak) nem lehetne ott lennie.. Vannak, akiknek olyan emlékeik vannak, mintha kettős életet élnének: egyet éber tudatállapotban és egy másikat, amelyre csak töredékesen emlékeznek.  Maguk az eltérítések is rendkívül bizarr módon mennek végbe: van, akit a levegőben lebegve szállítanak, van, aki egyszerre csak teljesen idegen helyen találja magát. Van, aki megbetegszik, van aki meggyógyul. Van, aki istenként imádja vagy tiszteli a látgatókat, van aki retteg tőlük. Nyilvánvaló, hogy ilyen dolgokat nem kezd el mesélni az áldozat fűnek-fának, mivel nem szeretnék, ha bolondnak vélnék őket vagy jóindulatúan rábeszélnék őket, hogy forduljanak orvoshoz. Aki a többség szerint lehetetlen dolgokat állít, bármennyire is igazak ezek az állítások, a társadalmak kivetik magukból. Láthatóan a politikának, a médiáknak, a vallási intézményeknek sőt a tudomány intézményeinek sikerült kihasználniuk  az embereknek azt a gyengéjét, hogy a közvélemény igen könnyen befolyásolható, hogy az emberek előnyben részesítik a készen kapott kliséket, mint az önálló gondolkodást. Az emberek befolyásolásának régóta ismert trükkjei vannak, amelyek hatékonysága a modern technika eszközeivel sokszorosára növelhető.

 

8.5. Mitől annyire bizarrak az ufó-jelenségek?

 

Vajon mire vezethető vissza a földön kívüliekkel való érintkezés és találkozások által keltett benyomások  bizarr, érthetetlen, ellentmondásos és emberi ésszel fel nem fogható jellege?

 

Ez több tényező együttes hatásából áll össze:

 

Egy az égen megfigyelt azonosíthatatlan tárgy még nem hozza ki az embert a normális kerékvágásból. Amit azonban az eltérítések alatt megélnek, az valóban felfoghatatlan a számukra, amikor utólag visszaemlékeznek rá.  De aki mások történeteit olvassa, azok számára a bizarrság talán még hatványozottabb, mert kívülállóként tisztábban látja e történetek által felvetett sok-sok megválaszolatlan kérdést.. Tekintsük át, mi okozza ezt a benyomást az ufó ügyek iránt érdeklődő emberekben?:

Először is:  a beszámolókban szereplő lények igen nagy változatossága. A kilencvenes évek elején még csak egy-két földön kívüli ember vagy „humanoid” típus leírásával lehetett találkozni az ufó irodalomban. Aztán ahogyan gyűltek a történetek, kiderült, hogy igen sok fajta, egymáshoz egyáltalán nem hasonlító lénnyel találkoztak az emberek a Föld minden sarkában.  Az egyes tanúk által leírt vagy lerajzolt  lények (humanoidok) külleme rendkívül változatos volt.  Méretük a kb. hatvan centitől  a három méteresig terjedt. Állatszerű figurákat is láttak: egyikük-másikuk hüllőre, imádkozó sáskára, rovarra, macskára emlékeztet.. Bőrük színe és szövete, testarányaik, szőrzet, ujjaik száma stb tekintetében igen nagy különbségeket mutatnak, akárcsak természetük, kommunikációs módszerük.. Abban is különböznek, hogy honnan jöttek ide: távoli csillagképben lévő bolygóról, a párhuzamos vagy antianyag-univerzumból, más galaxisról vagy egyenesen a jövő időből. Az eltérített személyeket vagy űrhajóra vitték, ahol bemutatóban vagy oktatásban, vagy orvosi vizsgálatokban vagy fájdalmas és ártalmakkal járó beavatkozásokban volt részük. Gyakran súlyos betegségeikből kigyógyítják őket, amivel örök hálára kötelezik őket. Csakhogy a gyógyítás nem minden esetben bizonyítéka az idegenek jóindulatának.  Az ember is kihívja az állatorvost beteg háziállatához, aki gyógykezelésben részesíti, még akkor is, ha az állatot csak azért tartja, hogy majdan elfogyassza vagy eladja a vágóhídnak.  A tanuk beszámolnak arról, hogy robotszerűen viselkedő   vékony testalkatú lények együtt dolgoztak teljesen emberi külsővel rendelkező   idegenekkel, akikről nem derült ki, hogy földi emberek vagy földön kívüliek. Telepatikusan kommunikálnak, de  vannak köztük, akik  közöttünk járnak-kelnek és kifogástalanul beszélik annak az országnak a nyelvét, ahol landoltak. Vannak köztük hús-vér emberek némi furcsa beütéssel és vannak olyanok, akik külsejüket képesek szemmel láthatóan változtatni, sőt képesek szellemként láthatatlanná válni vagy éppenséggel falon át közlekedni. Vannak olyanok, amelyeknek csoporttudatuk van, azaz egyszerre és egyformán  reagálnak. A természetük is nagyon különbözik az emberekétől és egymásétól is.  Vannak közöttük érzelem nélküliek, gátlástalanok, érzéketlenek, zombiként viselkedők és vannak kedvesek, jól kommunikálók, vannak megfigyelők és spirituális tanítómesterek.  Vannak közöttük hüllőszerűek (angolul lizards vagy reptoids) és vannak olyanok, akik természetes szaporodásra nem képesek, klónozással szaporodnak, ezért teljesen egyformának látszanak.   Valamennyiük technikai ismeretei magasan meghaladják az emberiségét. Vannak közöttük szép emberek, de a szép vagy félelmet keltő külső (az emberekétől való különbözőség miatt) semmit nem árul el arról, hogy barátról vagy ellenségről van-e szó.. Vannak mézes-mázos  behálózók és ködösítők és vannak olyanok, akiknek valóban a segítség- és védelem nyújtás a céljuk. Vannak láthatók és láthatatlanok, amelyeknek csak a jelenléte érezhető és vannak olyanok, amelyek képesek szellemként felszívódni és falon át közlekedni. Nincs könnyű helyzetben az az ember,  aki tudja vagy sejti, hogy földön kívüliek látóterében van: sokszor igen nehéz eldönteniük, akarják-e tudni az igazságot, akarnak-e tenni valamit ennek érdekében.  És hogy ha megtudta az igazságot, elhiggye-e. Melyik magyarázat  jobb a számára: az, ha úgy gondolja, hogy az agyával van valami baj vagy ha megtudja, hogy ismeretlen szándékú idegeneknek van kiszolgáltatva, akik azt teszik vele, amit akarnak.

 

Másodszor azért, mert nem lehet megtudni az idegenek igazi céljait, szándékait. Vajon miért teszik, amit tesznek, és miért éppen az elmúlt évtizedekben kulminált a Föld iránti érdeklődés?

Az eltérítések és a látogatások célját többek között azért  olyan nehéz átlátni, mert egyrészt hazugságokkal leplezik igazi, legkevésbé sem  emberbaráti céljaikat, másrészt azért, mert az egyes csoportoknak más és más titkolt terve és célja van a Földdel vagy az emberiséggel. Arról végképp alig van valós, nem pedig félrevezető információ,  hogy egymással  milyen kapcsolatban lehetnek ezek a csoportok és szövetségek: kik tartoznak egy-egy szövetséghez vagy egy táborba, kik versengenek és kik milyen célok érdekében működnek együtt egymással?. Egy másik izgalmas vagy inkább nyugtalanító kérdés: ugyan sokféle bizonyíték van arra, hogy földön kívüli látogatók minden korban előfordulhattak, de vajon miért sűrűsödik ez a jelenlét a XX. század közepétől kezdve?  Miért lett hirtelen ilyen nagy a nyüzsgés?  Az első időben már volt sejtésem arról, hogy ez a Föld sokat emlegetett 2012-ben esedékes valamiféle dimenziós ugrásával függ össze, ami kedvező alkalmat teremt  egyes földön kívüli nemzetségek számára a Földdel kapcsolatos céljaik eléréséhez.  Annak kiderítése érdekében,  hogy valóban van-e összefüggés és mi lehet az, utána kellett járnom annak,  mit is jelent az un. fotonövezetbe való belépés vagy a dimenziós ugrás, amelyet különböző channelinggel kommunikáló szellemlények, földön kívüli látogatók vagy éppenséggel ősi írások különböző szavakkal, de lényegében egybehangzóan 2012-re jósolnak?  Igen sok ősi írás utal erre a dátumra, ezek szintén ki vannak gyűjtve egyes honlapokon. (keresőszavak: photon belt, 2012, Earth changes). Gondoltam, biztos lehet ebben  valami igazság, ha ennyien állítják ezt egybehangzóan egymástól függetlenül. El sem tudtam képzelni, honnan tudták például a mayák, hogy a Gergely naptár időszámítására átszámítva 2012-ben lezárul egy korszak.  A Kozmikus Tudat is megerősítette, hogy 2012 körül igen nagy változások fognak bekövetkezni, de már a kilencvenes évek végén belépett a Föld a változások korába. A KT is fotonövezetnek nevezte azt a valamit, amibe nemcsak a Föld, de az egész naprendszerünk égi vándorlása során belekerül. A leírások alapján úgy képzeltem, hogy a fotonövezet lényegében  egy magasabb frekvenciával bíró övezet, egy másmilyen energiaövezet, amely a Föld rezgésszámát (a Schumann rezgést) is megemeli, ami azt jelenti, hogy a Földön anyag sűrűsége csökken.  Ha igaz az, hogy az idegen látogatók  nagy aktivitása ezzel a közelgő eseménnyel kapcsolatos, akkor megalapozott a feltételezés, hogy ez valamilyen nagyszabású változás lesz, amely vagy a földi életre jelent veszélyt és ez esetben a látogatók vagy szemlélőként, megfigyelőként (katasztrófa turizmus), vagy segítségnyújtási célzattal jött ide. Az sem zárható ki és ez volt a valószerűbb verzió, hogy  nem a Föld változása jelenti a veszélyt az emberiségre nézve, hanem a változás kedvez olyan hódító szándékú csoportoknak, amelyek éppen erre az alkalomra vártak és készültek. Ez esetben a baráti csoportok célja nem az emberiségnek a Földről való elmenekítése, hanem a Föld megvédése a megszállástól és ki tudja, mitől. Ez a következtetés inkább spekulatív jellegű volt, nem tudtam ekkor még eldönteni, mi lehet az igazság.. A kilencvenes évek végén ugyanis már találkoztam olyan, az un. Zétáktól származó channeling útján való, amely szerint az ő lakóhelyük tönkrement és lakhatatlanná vált, fajuk degradálódott és most új helyet keresnek maguknak.  Fajuk megmentéséhez szükségük van az emberek segítségére, amit az eltérített személyektől várnak. Bevallottan az eltérítések célja  olyan hibrid létrehozása, amelyben az ő fajuk genetikai adottságai továbbélnek, így szeretnék fajukat feljavítani és életképessé tenni, természetesen a Földön. 

 

8.6.Mitől vált ennyire tömegessé?

 

Ha tényleg létezik összefüggés a Föld változása és a  megfigyelők és látogatók tömegessé váló megjelenése között, akkor felmerülhet mindenkiben a jogos gyanú, hogy valamiféle legalább galaxis mértékű változás várható, amelyben így vagy úgy, de igen sokféle társaság érdekelt vagy érintett. A Kozmikus Tudat és más források is sejtetni engedték, hogy valóban a Földet, sőt egész naprendszerünket érintő változás óriási érdeklődést kelt a földön kívüli más fajok körében, mert annak hatalmas kihatása lesz. A kérdés: vajon hogyan történhet ez a hatás? Hogyan lehetséges, hogy a galaktika méreteihez képest jelentéktelen Föld vagy akár a Naprendszer dimenziós ugrása annyira jelentős és olyan sok más fajt és égitestet érint?  A változást galaktikai mértékben pozitívnak vélik, de ez nem volt egyértelmű az emberiség szemszögéből, mert ugyanakkor a változással együtt –nem lehetett pontosan megállapítani, milyen összefüggés következtében, de igen nagy kataklizmákat is előre jeleztek az újabb kommunikálók. Az is vélelmezhető, hogy a változás önmagában pozitív azoknak, akik túlélik a különböző kataklizmákat, mert a magasabb dimenziókban jobb élete lehet az embereknek. A 2012-es fotonövezettel kapcsolatos megnyilatkozásokból az derült ki a számomra, hogy valamilyen nagy változás biztosan lesz, de nem tudni, hogy negatív vagy inkább pozitív, hogy pontosan mitől is függ az, hogy melyik, és miért ennyire bizonytalan a kimenetel. Később mindezekre a kérdésekre fény derült. A kimenetel attól függ, miként dől el a földön kívüli táborok közötti harc, úgy is mondhatnánk, hogy csillagháború.  Annak megértése, hogy mi is az a fotonövezet (valójában nem is övezet és semmi köze a fotonokhoz), így kiragadva nem érthető meg, de a későbbiekben ezekre a kérdésekre választ kapnak. Valóban nem lehetett tudni még 2001-ben, talán 2002-ben sem, sőt azután sem volt még 100%-ig biztos, hogy ez a változás a Föld lassú vagy gyors pusztulását vagy ugrásszerű felemelkedését hozza, és ha ez utóbbit, miben fog ez megmutatkozni. Az utóbbira való kilátás egyre erősebb, bár ez nehezen hihető. Most már értem és tudom, mi az oka a bizonytalanságnak és mi dönti majd el a változás kimenetelét. 

 

Valóban van összefüggés a Föld látogatókkal való elözönlése és a „fotonövezetbe való belépés” között. Mindenféle fajta forrásból származó információból minden kétséget kizáróan kiderült, hogy sok háborúzó beállítottságú, agresszív, hódító, rengeteg lakott bolygót tönkretevő, elpusztítotó és leigázó nem emberi faj csapatai áramlottak be.  De vajon mi lehet a szándékuk és mire készülnek?  Sok ufó szakértő úgy vélekedik, hogy ha az emberiség kipusztítása vagy a Föld megszállása lenne a céljuk, azt már rég megtehették volna, de nem tették meg, tehát nem ez a szándékuk. Csakhogy lehet más nem emberbaráti céljuk is, például  bizonyos anyagok, a vízkészlet és egyáltalán a Föld, mint lakóhely és az emberiség, mint munkaerő vagy (élet)energiaforrás birtoklása de úgy, hogy a Föld ne károsodjon, és az emberiség észre se vegye, mi vár rá és mire észreveszi, ne tehessen semmit.  A földön kívüliek egyeseket elrémisztő, másokban imádatot és odaadást ébresztő, de mindenképpen titokzatos  tevékenységéről nagyon sok adat gyűlt össze, akárcsak az amerikai kormány és a nemzetek felett álló „titkos” kormány és a földön kívüliek kapcsolatáról, annak céljáról és következményeiről. Ezekből az értesülésekből nem könnyű kihámozni, mi a valóság: ki miről tudhatott és ki a felelős a kialakult helyzetért. Még nehezebb annak megállapítása, hogy az egész emberiséget érintő negatív tendenciák mögött milyen mértékben állnak földön kívüli erők. Ha a részletekben túlságosan elmerül az ember, akkor elbizonytalanodik, hogy mi igaz, mi a kitaláció és mi a szándékos félrevezetés.   Ha az ember elkezd azon spekulálni, hogy vajon mire készülődnek, milyen részük lehet  a földön kívülieknek az emberiséget ért vagy fenyegető trendek bekövetkeztében, ha nincs birtokában sok-sok ténynek, információnak, akkor hajlamos azt hinni, hogy az emberiség magának köszönheti mindazt a bajt, szenvedést és pusztulást, amit átélt és ami még minden bizonnyal rá vár. A tudósok és a közvélemény, a történészek és politológusok szintén így gondolják. Pedig ha a tényeket puzzle-szerűen megpróbáljuk összerakni, rájönnének, hogy a „conspiracy” információ nagy része – félelmetes igazság!  

 

A harmadik tényező, ami a puzzle kirakását nehezíti: a földön kívüliek és a földi emberek kapcsolatának szövevényessége és titokzatossága.

 

Amikor az első ufó könyveket elolvastam (a kilencvenes évek közepe táján), akkor még csak az egyéni megfigyelésekről, történetekről, eltérítésekről, kapcsolatfelvételekről írtak az ufó kutatók. A földönkívüliek és a kormányok kapcsolatáról csak akkor szereztem tudomást, amikor elmélyedtem az internetes kutatásban. Ugyanakkor az egyéni kapcsolatokról is rengeteg új tény került napvilágra.  Ezek az új információk sok mindent megmagyaráznak arról, miért és kik üldözték a tanúkat és miért maradhatott olyan titokzatos és tagadott téma mindaz, ami kapcsolatban van a  földön kívüli látogatókkal.

 

A németek már a harmincas években találtak lezuhant ufót, (erről fénykép látható az ezzel foglalkozó weszájtokon), az amerikaiak Roswellben, 1947-ben, majd később még számos esetben, de azokról kevesebb az információ. Corso ezredes A Roswelli Titok c. könyvében (1997-ben adták ki) leírja, hogy 14 évvel a roswelli baleset szupertitkos megbizatás miatt a Pentagonba hívták. Megkapta azt a  ládát, amelyben az ufó roncsban és a körülötte szétszóródott és a katonák által begyűjtött holmikat őrizték hét lakat alatt, azza a megbízással, hogy mint hadifejlesztési csoportfőnök, próbálja megfejteni a lezuhant járműnek és berendezéseinek technikai titkait és abból kihozni, amit lehet, de úgy, hogy semmi szín alatt ne szivárogjon ki, honnan származik a ládában lévő „holmi”. Maguk a munkába bevont kutatók se tudhatták meg, mi az és honnan származik, amit vizsgálnak.  Arról nem számol be Corso, hogy magának az égi járműnek a titkát  sikerült-e megfejteni, de sok minden mást igen: ebből születetett meg a tranzisztor, a sötétben látó szemüveg és egy csomó más technikai találmány.  Corso leírja, hogy főnöke, Trudeau tábornok olyan tervet forgatott a fejében, hogy a Holdon kellene katonai bázist létesíteni, amelynek segítségével minden ellenséges támadót be lehetne mérni és ki lehetne lőni. A „holmiból” hasznosítható technikai újítások, fejlesztések is lényegében ezt a célt kellett hogy szolgálják Corso olyan tudósokat, mérnököket nyert meg az ügynek, akik már hasonló irányban végeztek kutatásokat, mint amilyen fejlesztési ötletek az ufó roncsban és körül talált tárgyak elemzése alapján Corsonak eszébe jutottak. Így jöttek létre olyan találmányok, mint  a tranzisztor, a szupererős sérthetetlen szövet, amelyből a mellvédek készülnek, az uránnak kezelt mindenen áthatoló lövedék, az éjjel látó szemüveg, a száloptika, a lézersugár, a lopakodó technika, amely radarok számára láthatatlan bevonatot jelent, az élelmiszertartósítás sugárkezeléssel, és egy sor más olyan innováció, amelynek ötlete abból származott, ami az ufóból hiányzott egy sor olyan tárgy, amelynek pedig benne kellett volna lennie.. Ilyenek voltak: az élelem, ivóvíz, mosóvíz, hulladéktároló, gyógyszer, kötszer, pihenésre szolgáló bútordarab. A hiányokkal kapcsolatban arra következtettek, hogy vagy kis felderítő űrhajóról van szó, amelynek anyaűrhajó bázisról indítanak rövid utakra, vagy valamilyen idő vagy térugró technikával működő járműről. Arra is gondoltak, hogy az ufonauta lényegében egy szerves anyagú, emberszerű robot lehet, amelyet egy-egy feladatra hoznak létre, nincs szüksége tehát élelmiszerre stb.-re. Corso azonban 1997-ben megjelent könyvében nem említi - mert valószínűleg nem tudott róla - azt az egyezmény, amelyet  az amerikai kormány Eisenhower elnöksége idején, 1951-ben a földön kívüliek az emberiségre nézve rendkívül veszélyes csoportjaival kötött arról, hogy az amerikai kormány besegít a föld alatti bázisok építésébe, szakképzett munkaerő rendelkezésre bocsátásában, eltűri, hogy állampolgárokon orvosi vizsgálatokat végezzenek, cserébe pedig technológiákat kap. Corso úgy tudta, hogy a Gorbacsov érában kezdődött enyhülés, sőt együttműködés a Szovjetunióval azért kezdődhetett meg, mert felismerték, hogy a Föld megvédése a közös ellenségtől, a földön kívüliektől összefogést igényel. A Reagan által szorgalmazott stratégiai védelmi kezdeményezés (SDI) ezt a célt szolgálta: védőpajzs kiépítését az űrből érkező esetleges nukleáris támadással szemben. Corso ezt írja: „Az ufósok nem jóindulatú idegen bolygólakókként jöttek, hogy megvilágosítsák az emberi lényeket. ….Amíg képtelenek voltunk a védekezésre, hagynunk kellett, hogy azt csinálják, amit akarnak…. Egyfajta fegyverszünetet kellett  velük kötnünk, amíg nem találjuk meg leküzdésük módját. A feltételeket ők szabták meg, mert tudták, hogy mi legjobban a lelepleződéstől félünk.” Corso 1997-ben diadalmasan  arról írt, hogy a Tesla találmányaiból táplálkozó sugárfegyverek hatékony védelmet biztosítanak az emberiségnek az űrellenség támadásaival szemben. Corso könyve nagy port vert fel, mivel bennfentesként írta. Sokan hamisítással vádolták, igaza bizonyítására pert akart indítani, de mielőtt ezt megtehette volna, szívrohamban meghalt.  Pedig Corso a könyvében az  egész sötét ügynek csak kis  szeletét mutatta be, amit ő tudott belőle.  Bizonyára nem volt tisztában azzal, hogyan sikerült „időt nyerni” és még nagyon sok más dologgal. Az is valószínű, hogy ha előbb publikálja a könyvét, nem érte volna meg a nyolcvan éves kort…

 

A földön kívüliekkel való együttműködést folytató titkos szervezetek és vállalatok alkalmazásából kilépett emberek ez idő tájt kezdtek beszélni. Szó nincs arról, hogy az amerikai védelmi rendszernek saját erőből sikerült volna a Föld védelmét megoldani. Éppen ellenkezőleg: a titkos együttműködés csak tovább rontott a helyzeten, mert az amerikai kormány a lehető legveszélyesebb társaságot választotta partnerként. Az együttműködési megállapodás keretében a földön kívüliek (zéták) bizonyos technikákat minden bizonnyal átadtak, de semmiképpen sem olyat, amellyel megkönnyítették volna az amerikai hadseregnek saját kiűzetésüket. Minden jel arra mutat, hogy olyan technikákat adtak át, amelynek használata az ő céljaikat segíti. Az eltérítésekbe való beleegyezés semmivel sem menthető: az emberek akaratuk ellenére történő elrablását, a velük illetve rajtuk folytatott genetikai kísérletezést és más módon való használatukat semmiképpen sem lehetett jóindulatúnak vagy ártalmatlannak feltételezni. Ráadásul az eltérítések száma fokozatosan tömegessé vált és nem történik meg az amerikai kormányszervek tájékoztatása az eltérített személyek számáról és kilétéről. Az ufó ügyek szupertitkos szervezetekhez kerültek, amelyek nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kivonták tevékenységüket mindenfajta demokratikus ellenőrzés alól. A földön kívüli kapcsolatokkal foglalkozó részlegek az egyébként is sötét üzelmeket folytató szervezeteken belül kis királyságokat képeznek, így nemcsak a kormány, a  kongresszus, a szenátus, az elnök, de még az anyaszervezetek ellenőrzése alól is kivonják magukat, mindezt nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással teszik. A földön kívüli csoportok úgy befészkelték magukat mindenhová, hogy most már emiatt kénytelenek a kormányok titkolózni, mert nem vallhatják be népeiknek, hogy tehetetlenek és kiszolgáltatottak. Ezért nem történik meg a nyilvános színvallás.  Az információk felszabadítása után más módszereket találtak ahhoz, hogy az ufó témák ne nagyon sokáig és intenzíven foglalkoztassák a közvéleményt. 

 

Visszatérve arra a kérdésre, hogy vajon mire készülődnek és az emberiségnek mire kell felkészülnie velük kapcsolatban?  Melyek azok a tények, amelyek segítenek e kérdésre megadni a választ?

Sok találgatást lehetett és lehet ma is olvasni erről és egyre több olyan ember tanúvallomását, akiben felébredt a lelkiismeret, hogy aljas ügyet szolgál vagy csak egyszerűen ráébredt arra, hogy rászedték vagy hogy agymosásban részesült, és emiatt vak engedelmességgel, sőt lelkesedéssel (abban a hiszemben, hogy hazájukat szolgálják) valójában gonosz és sötét érdekeket és ügyeket szolgáltak.  A nagy leleplezők közül többen gyanús körülmények között

életüket veszítették. Fokozatosan kiderült a számomra a „conspiracy” webszájtokból és más forrásokból, hogy milyen szervezett és tömeges agymosás folyik minden vonalon. a megtévesztésnek sokkal szofisztikáltabb és veszélyesebb módszereit alkalmazzák, mint a  tulajdonképpen ártalmatlan üzenetek, amelyeket médiumok tesznek közzé honlapjukon. Ez nem más, mint a tömeges tudatmódosító és tudatbefolyásoló technológiák alkalmazása.  A CIA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség és más titkosszolgálatok gyanútlan egyéneken, katonákon és foglyokon a tudatmódosítási, agyprogramozási kísérleteket végeztek. Az is lelepleződött, hogy a CIA-val összejátszó  szabad kőműves szervezetek miképpen gyártottak hűséges agymosott tagjaik gyermekeiből, valamint gyermekotthonok lakóiból olyan bármilyen célra felhasználható robot-embereket, akiknek személyiségét  gyermekkorban alkalmazott elképzelhetetlenül szadista, kegyetlen  testi és lelki kínzásokkal  tördelték darabokra. Az egyes személyiségtöredékek aztán bármilyen célra és feladatra programozhatók, mivel nem tudnak egymásról, ezért a feladat végrehajtása után egy másik személyiséget lehet aktivizálni és ezzel az előző program törlődik.  Néhány ilyen sokszemélyiségű felnőttnek sikerült valamennyire integrálnia a személyiségeit és visszaemlékezni arra, mi is történt vele. Erről lásd például Drábik János Tudatmódosítás c. könyvét.  Az egyéni tudatmódosítási és befolyásolási projektekről bőséges, kimerítő cikkeket lehet találni az interneten mind control kereső szavakkal.  Ha az ember ehhez hozzáteszi az  ufo, alien vagy lizzards   szavakat vagy esetleg a secret government szavakat, akkor már egy kevésbé szellőztetett összefüggés szálaiba gabalyodhat bele.  A hetvenes, nyolcvanas években már nemcsak egyének, hanem tömegek tudatát, gondolkodását és magatartását befolyásoló módszerek és technológia is rendelkezésre állt. Ezek előállítására és alkalmazására is persze kiterjedt a titkos szervezetek (az un. titkos kormány) és egyes földön kívüli csoportok együttműködése. Az állampolgárok utáni kémkedés, gondolataik monitorozása hihetetlenül szofisztikált technikát eredményezett. A tömeges tudatbefolyásolással próbálják (egyébként sikerrel) hozzászoktatni és elfogadtatni a lakossággal, hogy a (hamis) biztonságért cserébe fokozatosan mondjanak le önként szabadságjogaikról. A konzervatív, vallásos világszemlélet terjedésével elérik, a létbizonytalanságtól, a merényletektől, egyáltalán a bizonytalanságtól rettegő ember jól és könnyen ellenőrizhető. Ezt szolgálja, ha nem ismerik ki magukat a világban, védtelen a tudati manipulációval szemben, sőt annak létezéséről és módjáról sincs tudomásuk illetve tudásuk. Lehet, hogy a hibridizációnak nem is az a célja, amit a lakóhelyüket elhagyni kénytelen  Zeta Reticuli-beliek elmondtak, hanem egészen más: egy engedelmes, nem lázongó, nem gondolkodó, spirituális fejlődésében megrekesztett tömeg létrehozása genetikai és tudati manipulációval? Ez a lehetőség először csak bizonytalanul körvonalazódott, aztán egyre több felismerés erősítette meg a megalapozottságát.

 

A rejtélyesség negyedik tényezője legyen az, hogy nem ismerjük a régmúlt történetét, amikor minden jel szerint a földön kívüli látogatók egyes időszakokban szintén intenzív érdeklődést mutattak a Föld iránt,  és e látogatások céljairól és hatásairól csak nagyon halvány fogalmunk van.  Lehetséges, hogy van valamiféle folytonosság a látogatások, pontosabb a Földre való beszivárgás mai céljai és a régmúlt látogatások között?  

 

A kilencvenes évek elején  már a KT közlésekben olvastam arról, hogy az Orion-beli drakon-ok (Draconians) és a Sirius és Pleyadok-beli Annunakik  ősidők nemcsak látogatták a Földet, hanem itt éltek. Az emberiség mai arculatának kialakításához is közük volt más földön kívüliekkel együtt. Töredékes információkat adott arról, hogy az egyes  származási helyük  szerint elnevezett földön kívüliek milyen szerepet játszottak az emberiség régmúlt történetében. Másrészt arra is célzott, hogy egyes istenek  (például Jehova) valójában földön kívüli entitások, akiket istenként imádtak az emberek.  Ősi sumér, egyiptomi, indiai, kínai  vallásos és misztikus írásokban és más természeti népek teremtéstörténetében valóban előfordulnak olyan utalások, amelyek  ufókra, modern fegyverekkel vívott háborúkra, és égi látogatókra utalnak: olyanokra, akikkel az emberek párosodtak, akiktől tanultak vagy akiktől féltek vagy akiket istenként imádtak. A mai nyilatkozó látogatók közül is többen állítják, hogy ősidők óta itt élnek, és a Föld tulajdonképpen az övék. Ebből az következik, hogy vissza szeretnék szerezni és erre készülnek.  Nemcsak az ősrégi írásokban szerepelnek, hanem a későbbi korokban is sok ufó megfigyelést rögzítettek, de ezek száma persze meg sem közelíti az utóbbi időszak megfigyeléseinek gyakoriságát.. A kilencvenes évek elején kezdtek napvilágra kerülni a régi múltra visszatekintő titkos kapcsolatok egyes földön kívüli csoportok és az emberek főként vallási-egyházi szervezetei között. Ide tartoznak a szabad kőműves  páholyok, az illuminátusok,  a különböző egyházak. De hogyan lehetséges, hogy a földön kívüliekkel való kapcsolat több évszázadon keresztül nem került be a köztudatba?  Hogyan lehetséges, hogy ha nem is tömegesen, de mégis előfordultak itt a Földön más fajú és más küllemű emberi lények, de erről csak most, korunkban kezdtek el információk kiszivárogni?  Egyre többször gondolkodtam el azon, hogy ez csak egyféleképpen lehetséges: úgy, hogy más néven nevezték őket és az emberiség nem ébredt rá az összefüggésekre. Például arra a lehetőségre, hogy  azok a figurák, akiket a mítoszok és vallások isteneknek, démonoknak, szellemhierarchiának vagy éppenséggel bukott angyaloknak neveznek, valójában valamennyien „földön kívüliek” voltak és a földön kívüliek hatása sokkal mélyebb, mintsem hogy csak időszakos látogatásokról kellene beszélnünk. Ez azt jelentené, hogy a régi kapcsolatoknak és a mai nagy érdeklődésnek kell hogy legyen valamilyen összefüggése. Ehhez azonban fel kellett deríteni, mi lehet, mi mindenre terjedhetett ki a régi kapcsolat.    Erich von Däniken már a hetvenes évektől ezen a nyomvonalon kutatott. Azokat a tárgyakat és építményeket, amelyekkel kapcsolatban erősen gyanítható, hogy létezésükhöz a földön kívüli „isteneknek” valami köze lehetett, nem kevésbé rejtélyesek és bizarrak, mint jelenlétük mai megnyilvánulásai. Ismeretlen rendeltetésű objektumok (pld. a Nasca vonalak, a furcsa építmények, mint például a világ különböző tájain  fellelhető piramisok, különböző föld alatti barlangokból előkerült titokzatos gépek, Stonehenge, különböző több millió éves faragott kövek, a kristálykoponyák). Más tárgyak esetében a hogyan csinálhatták kérdés az izgalmas: a Föld különböző pontjain találhatók olyan hatalmas kövek, amelyek szállítása és felemelése, hézagmenetes illesztése talán még a mai technika mellett sem lenne megoldható. A legnehezebbek súlya az 1000 tonnát is eléri.  A Kozmikus Tudat és más források a mai, nekik tulajdonítható jelek között említik a gabonaköröket, a  vérző és könnyező Mária szobrokat, a kommunikációra képes energiagömböket, az ufókat, a nagy holografikus jeleneteket, amelyeket szemtanúk tömege lát. 

 

Internetes kutatásaimat ezen a vonalon folytattam és ez a feltételezés segített megfejteni sok-sok rejtélyt. A megfejtés persze nem megy saját kútfőből, de ezen a vonalon (istenek és földön kívüliek vagy istenek és ufók) keresgélve, az ember olyan forrásmunkákra lel, amelyeket egyébként csak úgy vak tyúk is talál szemet alapon soha sem találna meg. A kilencvenes évek végén és 2000-től egyre több információ került napvilágra azokról a régmúlt korokról, amelyekről az emberiség azt gondolja, hogy az emberi fajnak akkor még nyomai sem voltak a Földön. Minden valószínűség szerint sok magas technológiai szintet elért faj tette már tönkre saját bolygóját vagy vált a „csillagháborúk” áldozatává.  A Föld több milliárd éves fennállása alatt szintén többször szenvedhetett el olyan kataklizmákat, amelyek elsöpörték a Föld felszínén kialakult életet és persze civilizációkat, ha voltak. Az a feltételezés, hogy az ember az állatvilágból emelkedett ki, arra támaszkodik, hogy nagyon ősi, tehát több tízezer vagy több százezer éves civilizáció nyomait nem sikerült fellelni, ellenben  a több tízezer éves eszközök, emberi maradványok arra utalnak, hogy az ember ősei emberszabású majmok voltak.. Ha mégis előkerül egy-egy több millió éves megmunkált tárgy vagy más bizonyíték arra, hogy a Földet ezekben a régi korokban is intelligens lények népesítették be vagy lakták, azt a tudomány elhallgatja, mert nem fér össze az ember kialakulásáról és fokozatos, elsősorban technikai tudás tekintetében értelmezett  evolúciójáról  szóló elméletekkel. Találtak például Dél-Afrikában mesterségesen kifaragott golyókat párhuzamos vonalakkal olyan sziklába ágyazva, amelynek korát 2,8 milliárd évesnek becsülik.  Megkérdezték a KT-ot, igaz-e a hír? Válasza az volt, hogy igaz, a golyót az Annunakik használták aranybányászathoz, amit vibrációs technológiával végeztek. A golyók, amelyek olyan kemények voltak, hogy semmivel sem sikerült karcolást ejteni rajtuk, a gép tartozékai voltak, amelyeket az annanukik csak egyszerűen eldobtak. Az ősidőkből fennmaradt rejtélyes tárgyakkal, ábrázolásokkal, építményekkel több kutató is foglalkozott, e tárgyak tárháza eléggé bőséges, és nagyon sok kérdést vet fel. De mégis nyitva marad a kérdés: miért csak ennyi maradt az ősi nagy civilizációkból, például Atlantisból? Vajon azért nem találják például Atlantisz romjait, vagy a még régebbi civilizációk maradványait, mert azok nem léteztek, vagy esetleg más okai vannak, például az, hogy valamilyen pusztító kataklizma vagy háború során mindennek még az írmagja is elpusztult vagy az óceán fenekére került?  Atlantis pusztulását a különböző channeling források  egybehangzóan a több alkalommal történt háborúknak tulajdonítják.  Atlantisról többféle metafizikai forrásból meglehetősen bőséges információk találhatók.  A sumér írásokból Zacharia Sitchin művei nyomán is  kiderül, hogy  isteneik földön kívüliek.  Sok mindent megtudhatunk arról,  milyen sötét  játékokat űztek ezek a földön kívüli istenek az emberekkel.

 

 

Az indiai Mahabharata-ban egyértelűen atomtámadás leírásait tartalmazza nem is egy helyen. A radioaktív hamu most is egy három négyzetmérföldes területet borít az indiai Jodhpur város közelében, ahol sok a rendellenességgel születő csecsemő, és a tudósok egy atomtámadás során hamuvá égett város nyomait tártak fel. Az indiai atomháború a tudósok szerint ie. 8000-12000 között lehetett. Ha évmilliókon sőt milliárdokon keresztül a Föld kozmikus csaták színtere volt időnként, akkor nagyon is elképzelhető, hogy az egész bolygóra kiterjedő háborúk már több ízben  akár  minden életet elpusztíthattak. Lehettek másfajta háborúk is. Hogy milyen fegyverekkel vívhatják ezeket az olyan lények, mint amelyek jelenleg Földünket látogatják és meghódítására készülnek, fogalmat alkothatunk annak alapján is, hogy milyen fegyverek kifejlesztésén fáradoznak az Egyesült Államok katonai fejlesztési intézetei jelenleg.. Az interneten (elf, mw, acoustic, non-lethal weapons kulcsszavakkal)  valamint a már említett Földfelkelte c. könyvből lehet tájékozódni ezekről. A fejlesztés alatt lévő rendszerek leírása meglehetősen rémisztő. Azért, hogy az ezek kifejlesztéséhez szükséges kísérleti tevékenységeket zavartalanul, feltűnés nélkül, a média figyelmét és tiltakozását elkerülve folytathassák, olyan technológiákat eszelnek ki, amelyek észrevétlenek maradhatnak. A kísérleti alanyoknak fogalmuk sincs arról, hogy rajtuk különféle biológiai, idegkárosító, egészségkárosító vagy agyműködést befolyásoló kísérleteket folytatnak. Így nem derülhet ki, hogy nemzetközi egyezményeket sértenek. A kísérleti módszerek: a levegő, az ivóvíz, a talaj, az élelmiszer szennyezése, oltóanyagok szennyezése és sok egyéb. Kórházakban  a betegek számára ellenőrizhetetlen gyógyszerkísérletek folynak. A lakosság mindezekről csak az alternatív információs forrásokból szerezhet tudomást és csak akkor, ha tudatosan keresi ezeket a forrásokat.  A különböző sugárfegyverek célja az emberek harcképtelenné tétele, de a hang és a mikrohullámú sugárfegyverekkel más dolgokat is lehet művelni: földrengéseket, szélviharokat, tornádókat, felhőszakadásokat vagy éppenséggel aszályokat  előidézni.  Ez a technológia lehetővé teszi az anyag eltüntetését (energiává változtatásáti.) A elektromágneses impulzus (EMP) fegyverekkel pillanatok alatt le lehet bénítani egy város elektromos áram ellátását és minden elektronikus berendezését meg lehet bolondítani. Nem folytatom a modern fegyverek által kínált szinte korlátlan lehetőségeket, amelyekkel nagy embertömegeket lehet elpusztítani, megfosztani egészségétől és cselekvő vagy gondolkodó képességétől. Ezek után el lehet képzelni, mennyi lehetősége van erre egy nagyságrendekkel magasabb technikai fejlettségi szinttel bíró űrtámadónak. Vajon az, hogy eddig nem éltek ezekkel a lehetőségekkel, azt jelenti, hogy nem áll szándékukban? Nem feltétlenül jelenti ezt.  Nem valószínű, hogy ha idegenek több csoportja is új lakóhelyet keres, akkor a kiszemelt új lakóhelyet el akarná pusztítani. Az emberiségre azonban nem biztos, hogy szükségük van vagy lesz, hiszen ha az emberiség ráébred, hogy a Földet idegenek készülnek birtokba venni, nyilván minden rendelkezésre álló erejével, a kényszer alatt nemzetközi összefogással ellenállna. 

 

Vajon  lehet-e összefüggés a rejtélyes múltbéli pusztulások, hatalmas földi kataklizmák és az ötven év óta tartó egyre intenzívebb földön kívüli erők jelenléte között? Ha igen, mi lehet az? És ha igaz az, hogy az emberek a történelem előtti korokban valóban földön kívülieket imádtak istenként, vajon nem lehetséges, hogy valamennyi mitológiai istenségről szóló legendának van valamilyen valóságtartalma? Hiszen például a görög és római istenségek esetében éppenséggel lehetne ilyen összefüggésekre gondolni.  Ha feltételezzük, hogy az istenségek valós földön kívüli lények, vajon mifélék lehettek? Hogyan nézhettek ki? Ha magasabb dimenziós lényekről van szó, hogyan tették magukat láthatóvá és milyen formát öltöttek ehhez?  Az írásos emlékek (sumér, egyiptomi, különböző népek legendái és mítoszai) elég sok, de ugyanakkor meglehetősen hézagos információt szolgáltatnak ezzel kapcsolatban..  A hézagosság abból is fakad, hogy óriási időintervallumokat ölelnek át, és nem tudni, mi volt e régi írásoknak a  forrása: más írásos emlékek vagy az emberi memória őrizte meg a történelem előtti korok történéseit?. Ha az ember  az ezen művek tudományos elemzéséből levonható következtetések alapján szeretne választ kapni arra a kérdésre, vajon mi köti össze a földön kívüli fajok régmúlt időkben való földi jelenlétét és földi ténykedését a mai látogatásokkal, az adatok legfeljebb a spekulációhoz elegendőek, és újabb kérdéseket inspirálnak. Az újabb kérdések pedig az emberiség kialakulásával és egyáltalán az emberi faj helyének, jellemzőinek meghatározásával kapcsolatosak.

 

A földön kívüli látogatókról készült rajzokat szemlélve és azon szerzők könyveit olvasva, akik a régi írásokból kihámozták a földön kívüli istenségnek tartott lények számlájára írható eseményeket, felmerült bennem a kérdés: tulajdonképpen melyek az emberiséghez tartozás ismérvei?

 

8.7. A földön kívüliek az emberi fajhoz tartoznak?

Ezen a kérdésen elmélkedve jutottam el ahhoz a gondolathoz, hogy a kérdésfeltevést pontosítani szükséges: nekünk, földi embereknek kiket kellene embereknek és kiket más fajú, emberszerű lényeknek tekinteni? Mai világunkban, Földünkön a földön kívüliekről szerzett információk figyelembe vételével kit is tekintsünk embernek? Egy alakját változtatni képes hüllőember („reptoid”, „lizzard” vagy Draconian)  vagy egy kékszínű manópeszerű lény vagy egy rovarkinézetű lény vagy egy „szürke” élő  robot (greys) embernek tekinthető-e?  (Az interneten egyes webszájtokon katalógusba vannak gyűjtve azon idegen fajok, amelyekről ufó kutatóknak a kontaktszemélyek és eltérítettek leírást adtak. Ez a lista elég tekintélyes: külső és személyiség jellemzőket egyaránt tartalmaznak.)  Milyen ismérvek alapján dönthető el, hogy ki ember és ki nem az? A kétlábon járás vagy a szervek hasonlósága, vagy a Földön való születés dönti el abban az esetben, ha tőlünk semmiben sem különböző földön kívüliekről van szó? Vajon fizikai teste, intelligenciája vagy dns-e teszi az embert emberré? A földön kívüli, külsejükben csak kis, sőt tömegben észrevehetetlen különbségeket mutató emberkülsejű lényeket embernek kell-e tekinteni?  Vagy egyszerre a Földhöz tartozás és a földi emberéhez hasonló külső legyen az emberi fajhoz tartozás kritériuma? Ez nem jó megoldás. A Földön jelenleg élő emberek számos alkalommal inkarnálódhattak más fajú lényekként, más bolygókon is, ezért mivel az emberi tudatalatti hordozza a régi életek emléknyomait, sok ember érzi magát valamiképpen idegennek, máshonnan valónak, holott külsőleg semmilyen vonatkozásban nem különböznek embertársaiktól és a Földön születtek.  És hogyan minősítsük azokat az indiai szent embereket, akik évszázadok óta itt-ott mutatkoznak hús-vér testben, majd eltűnnek? (ilyen például Babaji, de többen is vannak). 

 

Az idegenek lehetnek láthatatlanok vagy félanyagiak és olyanok, akik kinézetüket kedvük szerint képesek változtatni. A kérdés eldöntése átvisz a multidimenzionális anatómia kérdésköréhez. További érdekes kérdések is adódnak: negyedik dimenziótól felfelé, az olyan lények esetében, akik gondolattal teremtik a valóságukat és semmi perc alatt képesek bárhol „megjelenni” láthatatlanul vagy akár látható formában,  az ilyen  lények esetében egyáltalán hogyan kell értelmezni egy bolygóhoz vagy csillagrendszerhez való tartozást? És miként, mi szerint lehet a „fajukat” meghatározni? A negyedik dimenzióból jelentkező emberi lelkeket eddig „szellem”-nek neveztem, mivel még nem foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy mi is az egyáltalán, ami a test halála után más világokban tovább éli az életét valamely számunkra láthatatlan valóságtartományban. Ha léteznek olyan földön kívüli fajok, amelyek azért láthatatlanok a számunkra, mert a negyedik dimenzióhoz tartoznak, akkor vajon „ott” hogyan viszonyulnak az ugyanebben a dimenzióban tartózkodó emberi „szellemekhez”? A spiritiszta üléseken a jelentkező „szellemek” közül miért nem említette senki, hogy „ott”, ahol ők élik az életüket, léteznek más, földön kívüli magasabb dimenziós látogatók? Lehetséges, hogy azért, mert ott is isteneknek, tanítóknak, a Karma urainak vagy „mestereknek”  és hasonlóknak adták ki magukat? Vagy a negyedik és magasabb dimenziókban egyáltalán nincs jelentősége annak, hogy melyik bolygón szokott inkarnálódni az illető, melyik bolygót érzi sajátjának?   Lehetséges, hogy „odaát” ehhez a származási kérdéshez úgy viszonyulnak az ottaniak, mint mi emberek ahhoz, hogy ki milyen nemzetségű?  Vagy azért vannak más ismérvek is, amelyek alapján egy-egy dimenzió lakói egymást kategorizálják? Az eredeti kérdés vonatkozásában, hogy ti. ki tekinthető embernek, arra a következtetésre jutottam, hogy maga  az emberi faj fogalma csak arra jó, hogy a földi ember bizonyos külsődleges kritériumok alapján megkülönböztesse magát az állatoktól és a növényektől. Arra viszont nem alkalmas, hogy az embert megkülönböztesse a más dimenzióbeli entitásoktól  és a földön kívüli lényektől. Azért nem alkalmas, mert az emberi faj fogalma, ahogyan azt az ember értelmezi, olyan elméletekre épül, amelyek nem számolnak sem felső dimenziós lényekkel, sem földön kívüli intelligens, fizikai testben élő lényekkel, akik a földi embertől mindenféle külső és belső vonatkozásban különbözhetnek.  A fogalomzavar fokozza a földön kívüliekkel kapcsolatos rejtélyeket. Ha feltételezzük, hogy mondjuk az  egyiptomi, görög, római, indián, indiai, zsidó, kínai stb. istenek földön kívüliek voltak és a Föld történetének ilyen-olyan történelem előtti időszakaiban  különböző  dolgokat műveltek itt a Földön a bolygóval és lakóival, akkor felmerül  a kérdés:  milyen biológiai és genetikai keveredés történhetett és mennyi közük lehet ezeknek a régmúlt eseményeknek az emberiség mai arculatához?  Mint ahogyan a mai látogatók egy része hármadik dimenziós, azaz látható fizikai testtel rendelkezik, más részük viszont láthatatlan, ez bizonyára ősidőkben is így volt.  Továbbgondolva: az űrutazásra képes lényeknek meg kellett hogy legyen az a képessége, hogy testüket magasabb dimenzióssá alakítsák, hiszen másként az űrutazás elképzelhetetlen a sok fényévnyi távolságban lévő csillagrendszerekből.  Akkor viszont nem az a lényeg, hogy az ember által a lények különböző kategóriáira aggatott elnevezések szerint találjuk meg a különbségeket, hanem az, hogy az ember megértse, milyen  fizikai-szerkezeti vagy más egyéb (tudati, spiritualitásbeli) ismérvei vannak a különböző dimenzióhoz tartozó entitásoknak.. Lehetséges, hogy amit a vallások angyaloknak, sőt bukott angyaloknak neveznek, azok bizonyos földön kívüliek voltak, akiket ma más néven ismerünk. Miért ne nevezhették volna az emberek a rejtélyes negyedik és magasabb dimenzióbeli látogatókat angyaloknak vagy isteneknek és miért ne adhattak volna neveket nekik? Ugyanígy: miért ne tisztelhették volna a földi bennszülöttek istenként az idelátogató idegeneket?  Mindez persze nemcsak egy gondolatsor eredményeként létrejött spekulatív következtetés, hanem rengeteg tény szó amellett, hogy ez sok esetben így volt.. És ha még egy merész lépést tennénk a gondolkodásban: miért is ne mondhatták volna magukat istennek, hogy az emberek imádják őket, féljenek tőlük és engedelmeskedjenek akaratuknak? De miért akarhatták ezek a feltételezett földön kívüli  ősi istenek, hogy az emberek engedelmeskedjenek nekik? Vajon egyáltalán miért látogatták az idegenek a Földet? Továbbá: az összes néven nevezett angyal, arkangyal és istenség esetében magasabb dimenziós lényekről van szó, akik valamely bolygóra érkezvén többé-kevésbé emberi külsőt képesek ölteni, vagy léteznek olyan szellemlények, amelyek soha nem inkarnálódnak, hanem tulajdonképpen csak tudatos energiának tekinthetők?  Ez a kérdés ide kívánkozik, mert ha a földön kívüliekre nem is tudjuk ráhúzni az emberi faj fogalmát, mégis tudnunk kellene, hogy milyen erőktől kell tartanunk és melyekre  lehet a bajban számítani. Ehhez valamiféle támpontok kellenének, hogy mi micsoda és ki kicsoda.

 

A Kozmikus Tudat közléseivel való megismerkedésem előtt azzal próbálkoztam, hogy felderítem, mit lehet tudni az egyes dimenziókról és az azokat lakó lényekről. Miben különböznek vajon az egyes dimenziókban lakó lények?  Az asztrálvilágokról elég sok beszámoló van asztrálutazóktól és az azokat lakó lényektől.  Ebből az derült ki, hogy ezek a világok nem nagyon különböznek a mi világunktól, legfeljebb csak abban, hogy számunkra láthatatlanok. Azt már nem tudtam az ellentmondásos közlésekből kihámozni, hogy mi a helyzet az ötödik és a hatodik dimenzióval. Úgy gondoltam, hogy a dimenziók száma nem egy objektív dolog, hanem az ember modellalkotó hajlama teremtette. Ezért úgy képzeltem, hogy valamely ismeretlen magasságokban már olyan intelligenciával, áttekintéssel és teremtőképességgel rendelkező entitások tartoznak, amelyeket már méltán isteni lényeknek vagy istenségeknek lehet titulálni. A különböző ezotérikus tanítások és a „szellemközlések” szerint is az isteni világoknak nevezett magas dimenziókban már csak az isteni törvényeket tiszteletben tartó entitások „laknak”. De vajon mennyi lépcsőfok van addig és az isteni törvényeket (erről később még szó lesz) nem követő, mondjuk úgy, hogy hódító, pusztító, uralomra törő erők milyen dimenziós magasságokba juthatnak fel és mire képesek? Az Urantia Könyv szerzői  azt állítják, hogy magasabb szinteken ritka az olyan lázadó, mint Lucifer. A Teremtő-közeli teremtő istenségek és az univerzumok rendjéért felelős és igazgatását ellátó entitások vigyázzák, hogy érvényesüljön a Teremtő (az Univerzumi Atya) akarata. Az azonban nem derült ki egyik közlésből, revelációból sem, hogy vajon ki és hogyan akadályozza meg, hogy  nagy tudású, de gonosz, hataloméhes, uralomra vágyó entitások szintén belépjenek akár az isteni világokba vagy isteni hatalomra tegyenek szert a nagy univerzum egy-egy szögletében? Vajon mi garantálja, hogy a Földet nem támadhatják meg már-már isteni tudással rendelkező magas dimenzióbeli lények?  Hiszen a mítoszok is tele vannak  gonosz istenekkel és mindenfajta szörnyűséggel, melyeket isteni lények követtek el. Amikor ezekre a kérdésekre és sok másra, melyek menet közben tömegesen merültek fel, megkaptam a válaszokat, akkor láttam, hogy a kérdések jogosak voltak és a válaszokat csak azért találhattam meg, mert feltettem ezeket a kérdéseket.  A válaszok egyáltalán nem megnyugtatóak.

 

A channeling és más tényezők, amelyekről később lesz szó, lehetővé tették, hogy az emberiség, ha csak töredékes formában is, de tudomást szerezzen a Föld és lakóinak több milliós éves történetéről. A Síriusról való annunakik, a zéták, a drakon-ok (sárkányemberek) és még számos más faj képviselői, amelyek közül egyesek  nemcsak látogatják a Földet, de annak lakói és elpusztítói is voltak évszázezrekkel és évmilliókkal ezelőtt,  a múlt század közepétől elkezdtek a Földre visszaszállingózni.  Egyesek közülük szeretnének itt megtelepedni, de jelenleg még a Föld  energia és természeti viszonyai nem felelnek meg a számukra, ezért bázisaikon technológiai eszközökkel biztosítják a fenntartásukhoz szükséges feltételeket. Köztük vannak olyanok, amelyeknek genetikai állománya romlik, nem képesek már az evolúcióra, fajuk lassan pusztul, mert elpusztították életenergia ellátási rendszerüket. Ezek a fajok nem az emberi értelmezés szerinti gonoszságból veszik el az emberektől (és belőlük), amire szükségük van, hanem így akarják biztosítani fajuk túlélését illetve feljavítását. Az eltérített emberektől genetikai szaporító anyagokra és más testi anyagokra is szükségük van. Más csoportok más projektek előkészítésén és megvalósításán fáradoznak.  Többen különféle módokon üzeneteket küldözgetnek, ehhez médiumokat használnak fel, akik az üzeneteket weboldalaikon teszik közzé. Többnyire ezek a szövegek nagyon együttérzőek, kedvesek, leereszkedők, sugárzik belőlük a segítőkészség, máskor az emberiség kritikája és az emberiség lehetséges kipusztulására való figyelmeztetés. Egyes megnyilatkozásokból kilóg a lóláb: csupán leplezni próbálják igazi szándékaikat, más esetekben a megnyilatkozás nem tartalmaz semmi érdekeset, egy prédikációhoz hasonló. Mindezek ellenére  érdemes volt tallózni ezekben, mert ki lehet ezt-azt hámozni igazi szándékaikról, technikájuk adta lehetőségeikről, társadalmukról, filozófiájukról, tudományukról stb.  Közléseik alapján nem egyszerű eldönteni, melyik csoport melyik táborba tartozik: barát vagy ellenség.  Egyesek a megtévesztés mesterei. Nagy előnyük, hogy tudatuk az emberekénél jóval magasabb szintű és ennek megfelelőek képességeik is. Belelátnak az emberek gondolataiba, könyvtárnyi könyv tartalmával képesek megismerkedni anélkül, hogy a könyvekbe belenéznének.  A különböző forrásokból kiderült  (a Kozmikus Tudat már a kilencvenes évek elején erről gyakran szólt),  hogy az egyes hódító szándékú csoportok egymással is versengenek és próbálják egymást kijátszani. A Földet és az univerzumunk rendjét védelmező erőkkel szembeni sikeres harc érdekében azonban ellentéteket félretéve szövetségeket és megállapodásokat kötöttek és kötnek és az egyes akciókban együtt is működnek. Időről időre megnevezte a pozitív és negatív irányultságú csoportokat származási helyük illetve a szövetség neve szerint.

 

 

8.8. A látogatók számára a távolság nem probléma

távolság nem probléma

 

A mai tudomány még a görbült tér feltételezése mellett sem tartja elképzelhetőnek, hogy több száz, de még akár csak néhány fényévnyi távolságok űrutazással való megtétele lehetséges.  Márpedig a látogatók ősidők óta jönnek-mennek, nem számít a távolság. A földön kívüliek térben és időben egyaránt képesek utazni és közöttük tőlünk megkülönböztethetetlen külsejű emberek is vannak, bár e vonatkozásban ez nem is lényeges. Az az einsteini tétel, miszerint a fénysebesség a létező legnagyobb kozmikus sebesség valóban kizárná ennek lehetőségét, de mivel a távoli csillagrendszerekből, sőt más galaktikákból való látogatók mégis csak itt vannak, ebből csak az következhet, hogy vagy a fénysebesség határ nem igaz, vagy csak a látható harmadik dimenzióban igaz. Ez esetben  azonban csak részigazságról beszélhetünk, amelynek az űrhajózás lehetőségei szempontjából semmiféle revelanciája nincs.  Valójában a térről, az időről, az univerzum felépítéséről való tudományos elképzelést kellene felülvizsgálni, mert a multidimenzionalitás tagadása vagy elméleti absztrakcióként való felfogása az, ami elsősorban felülvizsgálatra szorulna. Az az állítás, hogy a fénysebesség a kozmikus csúcssebesség,  ahhoz hasonló,  mintha egy szobához kötött ember annak alapján, hogy a szobában mindig kellemes a hőmérséklet, arra a következtetésre jutna, hogy a Föld klímája igen kellemes lehet. Az emberiség be van zárva egy dimenzióba, ahonnan nem lát ki.  Azt én sem tudtam sokáig kideríteni,  hogyan értelmezik a teret, az időt, sőt az anyagot sem a magasabb dimenziókban. Valamennyi támpontot adott egy Ummó nevű bolygóról érkezett földön kívüli látogató csoport, amely még a hetvenes évek végén és a nyolcvanas években különböző kontaktszemélyeknek tanulmányokat diktáltak le saját világképükről, tudományukról, nyelvi és más kommunikációs módszereikről és más kérdésekről. Ezekben az anyagokban olvastam arról, hogy az emberek tér és időfogalma teljesen irreleváns. A távolság mérése is helytelen paradigmákon alapszik. Az univerzumot alkotó legkisebb részecskék pörgési tengelye más-más szöget zár be és a párhuzamos világokat úgy kell érteni, hogy egy-egy világon belül  ezek a szögek azonosak, a különböző világokban pedig eltérők, így az egyes világok (dimenziók egymáshoz képest szögeket zárnak be). Az egyes világokban más és más az idő sebessége. Végig azt hangsúlyozták, hogy nem képesek az ember nyelvén elmagyarázni világképüket és saját paradigmáikat valamint az ezek koncepcionális értelmezését, mert egyszerűen nincsenek olyan szavaink, amelyekkel kifejezhetnék amit szeretnének átadni. Hát valóban, nem volt érthető. Ők a tudományos és metafizikai fogalmaikat betűkombinációkkal fejezték ki, ezek jelentését megmagyarázták, majd a szövegben ezeket a betűkombinációkat használták. Hogy ezt most mégis megemlítem, annak az az oka, hogy ez a szögdolog, a tér és az idő illúzió jellegének a kifejtését aztán a már említett EMV tanításban újra felleltem. Abban már értelmet nyert és szerves részét képezte  ennek az ősi spirituális tudásanyagnak. De évekig hiába kerestem a megoldást: hogyan lehetséges az űrutazás? Logikus gondolkodással a következőkig tudtam eljutni: a számomra ismertté vált jelenségekből megbizonyosodtam, hogy mind az élő test, mind a tárgyak dematerializálhatók illetve materializálhatók, ami valójában azt jelenti, hogy áttranszportálhatók egyik dimenzióból a másikba. Arra is láttunk példákat, hogy pszí energiával, azaz az elme erejével változásokat lehet létrehozni az élő és élettelen anyagokban egyaránt. Azt is tudjuk a metafizikai entitások közléseiből, hogy a magasabb dimenziókban a valóság teremtése gondolati energiával történik. Mivel a látogatók nagyobb része számunkra láthatatlan, feltételezhető, hogy egyik-másik fajtájuk is képes minderre. Az asztrálutazásban az ember tudatát hordozó energiateste vagy annak egy része a fizikai testtől leválva, önálló utazgatásra képes, mind a térben, mind az időben. Mindebből levonható az a következtetés, hogy a mondjuk negyedik vagy magasabb dimenzióban élő földön kívüliek, ugyanúgy közlekedhetnek, mint az asztrálutazó vagy mint a „szellemek”. Amint átkelnek a dimenziókapun, ők maguk és az űrhajó is materializálódik, azaz besűrűsödik és láthatóvá, fizikai anyagúvá válik. A homályt az okozza, hogy nem ismerjük a negyedik és magasabb dimenziók szubsztanciájának a természetét. Valóban titokról van szó, de nem is annyaira technikai titokról, hiszen a lezuhant ufóról napvilágra került leírás bizonyítja, hogy a hardver nem volt annyira bonyolult: a járműnek nem volt hajtóműve és hajtóanyaga sem, hanem  maga az egész multidimenzionális univerzum működése és a multidimenzionális fizika törvényei azok,  amik  titkot képeznek. Azok a fajok vagy entitások, legyenek akár angyali vagy sátáni céljaik, amelyek megszerzik e titkokat, és a titkos tudás birtokába jutnak,  sok mindent meg tudnak oldani, ami az emberi tudomány számára elképzelhetetlen.  Például képesek egész bolygókat meghódítani és lakosságukat rabszolgájukká tenni. Képesek bolygókat áthelyezni, elpusztítani, fekete lyukba tenni illetve mindettől megmenteni. Istenek-e ezek a földön kívüli entitások, akik minderre képesek?  Nem feltétlenül, de az emberek attól még nevezhetik vagy gondolhatják őket annak.

 

8.9. Kozmikus háború  dúl „felettünk”?

Ugyanúgy, ahogyan a hatalmas anyaűrhajók létezése nem fikció, hanem  valóság, a kozmikus háborúk sem fikciók.  A földi vezetőkkel megállapodásokat kötött földön kívüliek olyannyira fifikások, hogy a rendkívül agresszív,  és veszélyes, hódító szándékú nemzetségek igazi terveit még a piramis csúcsán álló világvezetők sem ismerik.  Szerencsére  a Föld és az emberiség megvédésére elkötelezett  galaktikai szövetségek résen vannak és vészhelyzetben megvédik a Földet és lakóit a kozmikus ellenségtől, mint ahogyan azt több ízben megtették az utóbbi évtizedekben, de különösen 2000-től.. Annak megértése, hogyan is folyhat ez a kozmikus háború úgy, hogy abból az emberiség alig vesz észre valamit, illetve hogy ami ebből mégis lejön, annak kiváltó okait egészen máshol keresi. (természeti katasztrófák, a folytonos háborúk, az emberiség spirituális, tudati és testi degradációja), egyúttal a csillagközi űrhajózás nagy rejtélyéhez is kulcsot ad.  A dolog az univerzum multidimenzionális felépítésével függ össze, akárcsak a csillagközi űrutazás titkai.  (Türelem, a dolog lényegére fény fog derülni, de maradt még néhány lépcsőfok, amelyet előtte meg kell másznunk.)

 

 A rakétatechnikával működtetett űrutazás csak porhintés.  Az oroszokról nem tudni, van-e együttműködésük valamely földön kívüli csoporttal. Erről nem találtam semmiféle hiteles információt. Az  amerikaiak azonban már birtokában lehetnek legalábbis olyan ufó technikának,  amellyel pár perc alatt el lehet jutni a Holdra és a Marsra. Lehetséges, hogy ezek felett a járművek felett nem rendelkeznek szabadon, de tény, hogy mindkét égitesten bázisok működnek, amelyeken emberek dolgoznak.  A bázisok a felszín alatt vannak és földön kívüliek irányítják ott a dolgokat. Az élethez szükséges feltételek megteremtése végülis ugyanolyan típusú feladat, mint maga az űrutazás.  A lakhatatlannak tűnő, igen zord éghajlatú és atmoszféra nélküli bolygókról csak annyi mondható el biztosan, hogy a fizikai testében élő ember vagy állatok a felszínükön nem  létezhetnek. A multidimenzionális technika azonban lehetősé teszi mind a lények testi szubsztanciájának változtatását, mind egy behatárolt területen a külső körülmények gondolati energiával történő megváltoztatását.

 

Az univerzum felépítésének és működési mechanizmusának a megértése után már nem fog annyira lehetetlennek tűnni az intergalaktikus űrutazás vagy akár az időutazás.  A látható égistestek és a közöttük lévő látható távolság is egészen más, mint aminek látszik…Négy évig kellett kutatnom a választ ezekre a kérdésekre, amíg a magam szintjén és igényeim szerint kielégítő válaszokat találtam, amelyeket  a többivel együtt nemsokára megosztok az olvasóval.